Tökfej ezredes csalódottan szitkozódott egy kicsit, de hamar visszanyerte magabiztosságát.
– Nem baj! Ennek úgysem tud ellenállni!
Azzal a piros pötty újra megjelent, és ott ugrált Böhömaci előtt. Sajnos pontosan Szupernyunyó fején.
Böhömaci teste megrándult, egyet lépett Szupernyunyó felé, aki már éppen felkészült a legrosszabbra, amikor az irdatlan gumimaci felkiáltott.
– Nem!... Nem leszek rossz!... Szeretek jó lenni!...
Szupernyunyó telefonjából előbb hökkent csend, majd mérges ordítás hallatszott.
– Ááááááá... Ez nem lehet igaz! Áruló vagy, Böhömaci. Áruló és hálátlan.
Az óriás erre sértődötten felbődült.
– Én nem hálátlan! Csak jó kell meghálálni... Rossz kell megbüntetni! – harsogta, és elkezdett a fa felé futni, aminek tetejéről Tökfej ezredes hadonászott a piros színű lézerceruzájával.