Szó mi szó, Barbi nem kicsinyeskedett, ha a születésnapjáról volt szó. A háza most is fényárban úszott, és vidám, ütemes zene hangjai áradtak ki belőle. Szupernyunyó befurakodott a folyosót ellepő vendégek között, és szemével a házigazdát kereste. Váratlanul valaki megragadta a karját.
– Szupernyunyó, Szupernyunyó, van valami híred Lilaverdáról? – préselte ki magából a szavakat Citrom, aki éppen egy halványpiros krémmel megkent szendvicset tuszkolt magába.
– Nincs. Nem láttad Barbit?
– De, a konyhában van. Ja, akartam kérdezni, te tudod, hányadik szülinapját ünnepli?
– Fogalmam sincs.
Szupernyunyó nem várta meg, amíg Citromnak újabb kérdés jut az eszébe, inkább gyorsan a konyha felé vette az irányt. Azonban a következő sarkon megint beleütközött valakibe.