Így őrlődött Porcelina, amikor váratlanul támadt egy ötlete. Óvatosan, mintegy véletlenül odaoldalazott a papírtortához, és hangosan megszólalt.
– Barbi, nem tudod merre lehet Zsiri?
– Fogalmam sincs. Miért? – válaszolta meglepetten a másik.
– Szólni szeretnék neki, hogy halasszuk el a dolgot – mondta hangosan Porcelina, miközben megpróbált úgy a tortához hajolni, hogy senkinek sem tűnjön fel a dolog, amitől természetesen mindenki észrevette, akinek volt két szeme... Vagy egy. Vagy három. Vagy bármennyi.
A babák összezavarodva néztek egymásra. Aki tudta, hogy mi van a tortában, az azért, aki nem, az meg azért. A nappaliba beeső Szupernyunyó és Zsiri ebbe a tanácstalanságba robbantak be, és a papírtorta mellett álló porcelánképű babát látva ijedten kiáltottak fel.
– Menj onnan, Porcelina!
De Porcelinának eszébe sem volt szót fogadni, mert Zsirit meglátva elmondhatatlanul megkönnyebbült. Elmúlni látta ugyanis a veszélyt, ami a Bulvárharsonába katapultálta volna az eseményeket, és vele együtt őt magát.
– Szia, Zsiri! Éppen téged kerestelek. Szerintem halasszuk el a dolgot!
Barbi, valamint Barbi anyukája és apukája, akik eddig csodálkozva követték a történteket, egyszerre kiáltottak fel.
– Az ég szerelmére, mit akartok elhalasztani?
A teremben hirtelen csönd támadt, mert mindenki kíváncsi volt a válaszra. Így a hatalmas reccsenés, amivel a papírtorta teteje felhasadt, még nagyobbat szólt. Egy furcsa, zöld fejű alak ugrott elő belőle, aki úgy megbömböltette a kezében tartott légkürtöt, hogy mindenki ijedten összerezzent, Barbi anyukája sikkantott egyet, Citromnak pedig a torkán akadt a tejszínhabos pogácsa.
– Ne mozduljatok! Akkor talán senkinek sem esik bántódása!

27 nap múlva folytatjuk...

Tetszett a mese? Akkor oszd meg a barátaiddal! Nem tetszett? Akkor oszd meg az ellenségeiddel! Köszi!

Mire emlékszel a meséből? Tesztelt magad! Mesekvíz!

A Robotkirályon ilyen klassz meséket találsz. Folytassuk?