– Még nagyon kicsi voltam, amikor mindenáron egyedül akartam sétáltatni Kajlát. Ezért Apa felrakta rá a pórázt, a végét a kezembe adta, és a lelkemre kötötte, hogy ne engedjem el.
– Mi történt?
– Pechemre Kajla meglátta a szomszéd macskáját, amint a kertünk hátsó kerítésen egyensúlyoz, és ugatva odarohant.
– Ez miért baj?
– Mert én közben szorosan fogtam a póráz végét, ahogy Apa mondta, és mivel rögtön elestem, így Kajla úgy húzott végig a füvön, mint egy kis szánkót. Az új, rózsaszín overallomban...