– Tetszik tudni, nagyon okos kutya volt.
– Biztos vagyok benne.
– Annyira, hogy nekem is sikerült megtanítanom neki valamit.
– Micsodát?
– Ha szembeálltam vele, és a kezemmel megütögettem a mellkasomat, akkor felugrott, és a mellső lábaival rám támaszkodott.
– Nagyon ügyes!
– Mondjuk esős időben nem volt ajánlatos csinálni, mert olyankor Kajla tappancsától csupa sár lett az ember ruhája. Pechemre pont a rózsaszín overallomban voltam, amikor erre rájöttem.
– Anyukád mit szólt?
– Megígértette velem, hogy csak olyankor csináljuk a mutatványt Kajlával, amikor száraz az idő.