– Köszönjük, akkor inkább itt megvárnánk az autómentőt.
– Ti tudjátok...
A lovaskocsi elindul, Mercédesz egykedvűen baktat a földúton.
Marciék körül lassan sötétedni kezd a táj. A szél meg-megrázza az út menti fenyőfákat, lidérces hangjuktól Marciék összerezzennek. Hirtelen meggondolják magukat, kiugranak az autóból, és a bácsi után iramodnak.
– Tessék megvárni, mégis megyünk!